Notesz a galaxisban

2018. augusztusában amikor megjelent a sajtó néhány kifogással élt vele szemben, pl. külsőleg nem sok minden változott az elődhöz képest, valamint az elszaladt árazás főleg a 8/512-es csúcsmodellé, túl a 400 ezren.

Mostanra viszont a Note 9 beesett 200 ezer alá. Na jó, ez csak a 128GB-os változat, viszont legalább még néhány helyen kapható. Persze, felvetődhet a kérdés, hogy ugyanennyiért megvehető a Note 10 Lite is modernebb külsővel, ugyanezzel a chipszettel. Akkor miért ne azt inkább?

Nos, valóban vannak érdemei a 10 Lite-nak, pl. kompaktabb, képernyőbe épített ujjlenyomat olvasó, háromtagú hátlapi kamerarendszer, 4500mAh-s akku.

A Note 9 viszont rendelkezik IP68 tanúsítvánnyal, írisz szkennerrel, sztereó hangszórókkal, valamint vezeték nélkül is tölthető a 4000 mAh-s akku. Ja, és persze van Dex, ami a 10 Lite-ból kimaradt. Tartozékokkal is jobban áll; van egy jó minőségű AKG headset a dobozban, valamint USB-C – USB-A adapter. Így aztán akár pendrive, akár usb-s lan hozzá csatlakoztatható.

Bár régebben volt szerencsém Samsung telefonokhoz, igazán sosem kedveltem őket. Viszont a OneUI felülettel olyan csomagot alkottak, ami minimum megsüvegelendő. Jelenleg a OneUI 2.1 elérhető mindkét készülékre, és jó eséllyel együtt is frissülnek majd ez után is. A Samsung OneUI felülete tényleg jó.

A vízállóság nálam ugyan nem szempont, a hátlapi ujjlenyomatolvasót viszont nem szeretem. A sztereó hangszóró nekem fontos, bár meglennék nélküle is. A vezeték nélküli töltés nem szempont, bár így utólag tényleg kényelmes. A Dex viszont valóban jó. Ezért aztán én a Note 9-re tettem a voksomat, és nem bántam meg.

LG V40 Thinq – a középárú csúcsmobil

Mára az LG név kissé megkopott a mobil piacon. Jó nem egy HTC, de azért régen sokkal jobban pariban volt a Samsung mobiljaival, mint most. Az LG V40 ThinQ ugyan két éve megjelent készülék, de alapvetően még ma is szemre való. Mai szemmel nézve elég szélesek a kávák, valamint a notch is, mondjuk kapott is ide mindjárt két szelfi kamerát.

A hátulján három kamera található, valamint itt hordja az ujjlenyomat olvasóját is. Mára gyakorlatilag megfeleződött az ára a megjelenésihez képest, így ennek tükrében nézzük a dolgokat.

Pozitívumként meg kell említeni, hogy IP68-as minősítéssel rendelkezik, a hátlapi kamerái egész jó képeket lőnek, a beszélgetési minőség kiemelkedő, van jack csatlakozó, melynek köszönhetően nem akármilyen minőséggel szólalnak meg a zenék, valamint maga a készülék gyors, stabil. Az üzemidő ha nem is parádés, de valószínűleg a jó optimalizációnak köszönhetően egész jó, pláne az akksi méretéhez képest.

Negatívum is akad pár dolog: Szoftveres frissítés gyakorlatilag nincs, a két szelfi kamera igazából felesleges, és kár a sztereó hangzás elhagyásáért is. Igen, sajnos nem sztereó, helyette kapott egy Boombox nevezetű dolgot, ami arra hivatott, hogy a készülék asztalra helyezve rezegteti azt, így növeli a zenei teljesítményt. Hát… a sztereó hangszóró jobb lett volna. A szoftver nem egy átgondolt dolog. Olyan benyomást kelt, mint amit csak úgy összedobtak. Pedig stabil és gyors, de egyszerűen nincs harmónia a megjelenésében.

ÖSSZEGZÉS

Az LG V40 ThinQ ma egy új középkategóriájú telefon áráért megvehető. Elgondolkodtató, ha valaki új telefon vásárlásán töri a fejét. Ha a sztereó hangzás hiánya nem fájó dolog, valamint nem baj, ha nem érkezik rá frissítés, akkor érdemes ezt választani, mert a jó tulajdonságai olyanok, amikkel egy új szériás középkategóriájú telefon sem tud versenyre kelni.

Meizu 16th a mindennapokban

Snapdragon 845, 6Gb RAM, legalább 64Gb háttértár, Amoled kijelző, fejlett kamera rendszer, és a zseniális FlymeOS. Rossz biztos nem lehet.

Pár éve ez a telefon a Meizu csúcs készüléke volt, és ez látszik is rajta. Hibátlan összeszerelési minőség jellemzi. Jó minőségű sztereó hangzás, gyönyörű kijelző.

Na de milyen használni a mindennapokban?

Annak ellenére, hogy az akku kapacitása mindössze 3010 mAh, azért másfél napra elegendő. Az antennák vételi ereje kimondottan jó, a beszélgetési minőség szintén. A kamerák elég jó képeket készítenek. A rendszer gyors. Testreszabási lehetőség nem túl sok van, és bár a rendszer témázható, nem túl sok lehetőség közül lehet választani.

És most nézzük az árnyoldalát is: Frissítésekről ne is álmodjunk. A kínai verziók ugyan kapnak frissítéseket, de a globális modellekre 2019. április óta nem érkezett semmi. A szoftver nem mindenhol átgondolt, és nincs valódi sötét mód sem. A rendszerrel nem minden alternatív launcher kompatibilis. Van aminél csak az animációk szűnnek meg, de van olyan is, amelyik időnként egyszerűen lefagy.

Végszó: Röviden majdnem csúcsmodell. Ha valakinek nincsenek extra igényei, megtalálhatja benne a számítását. Ha valaki a kamerája miatt venné, szintén elégedett lehet vele. De ez mégsem csúcsmodell. Inkább egy kiemelkedően jó középkategóriás telefon. Annak viszont tényleg nagyon jó.

Elmarad az idei MWC

Nem elég, hogy a koronavírus miatt több techóriás is lemondta a részvételét a Barcelonában megrendezésre kerülő Mobile World Congress-ről, a mai napon hivatalosan is bejelentették, hogy a rendezvény elmarad.

Ez mondjuk nem is oly meglepő, mivel a nagy cégek (pl. Intel, Amazon, Facebook, LG, Samsung, Sony, Nokia) már korábban jelezték, hogy nem kívánnak megjelenni, a kínai gyártók (pl. Xiaomi, Oppo) pedig nem is jelenhettek volna meg, mivel a 14 napon belül kínából érkező személyeket be sem engedték volna az eseményre.

Forrás: 9to5Google

Melyik androidos felület a legjobb?

Ezt a kérdést amilyen egyszerű feltenni, annyira nehéz megválaszolni. Azt hogy egy felület mennyire jó, több dolog együttesen határozza meg, nem kis részt ebből szubjektív dolgok tesznek ki pl. a kinézete, de a funkcionalitás egyes elemeit is ide tehetjük, mert pl. nekem fontos a gyors keresési lehetőség a telefonon található kontaktokról, üzenetekről, és ezt nem feltétlenül a Google megoldásával képzelem el.

Ebből kiindulva erősen szubjektív lesz mindig az eredmény, attól függően, hogy kinek mi a fontos, mi a szép. Így ez a mostani cikkre is érvényes. Mos pedig dióhéjban összefoglalok néhány dolgot, ami alapján pontozni fogom a felületeket.

design – Ez mindenkinél más és más, ez abszolút az én véleményem lesz. Ide vesszük a testreszabhatóságot is, ami nem feltétlenül csak a témázhatóságot jelenti, de azt is, hogy egy új Launchert rápakolva milyen lesz az összkép. Ez ugyanis nem mindig járható út, pl. a mostani Huawei P Smart-omnál egyértelműen a rendszer korlátozó funkciói miatt nem érdemes más Launchert rápakolni.
funkcionalitás – Ebben is lesznek szubjektív dolgok, mert pl. nekem fontos, hogy egy felületben legyen védelem a zsebben feloldás ellen, és szeretem azt is, ha egy névjegyet a főképernyőn gyorskereséssel elérek, pláne, ha onnan fel is tudom hívni.
sebesség – Ez egy elég fontos dolog, mert nem mindegy, hogy egy teljesen folyamatos rendszert kapunk, vagy egy folyamatosan dadogót. Persze nem mindegy, hogy milyen a vas alatta, de alapvetően egy gyengébb rendszeren is lehet fluid a felület, ha az jól van optimalizálva.
stabilitás – Ez is egy fontos pont, bár ma már nem túl gyakori egyik gyártónál sem, hogy olyan telefont dobnak piacra, aminél naponta összeomlik a felület.
Szóval van 4 pont ami alapján mérlegelni fogunk, így az egyszerűség kedvéért 5 pont lesz az elérhető maximum pontszám is. Kezdjük is az elején.

Launcher3 – azaz a legalapabb gyári Android felület (nem a Pixel)
Ezt azért fontos kivesézni, mert sok telefonon ez fut, köztük sokak kedvencén a Xiaomi MI A1-en is!

Design: Nyers android, semmi sallang. Testreszabhatóság kimerül a világos és a sötét értesítési sáv használatában. Nálam ez csak 3 pont.

Funkcionalitás: Nincsenek a gesztusok kezelve, nincs zseb mód. Valójában semmi extra nincs. Viszont ami van, az mindig működik. Ezért 3 pont.

Sebesség: Ha legalább olyan jól van optimalizálva, mint a Xiaomi MI A1-en, akkor ok, de láttam már dadogni is, pedig nem alap telefon volt. Új korában alapvetően ok, de később, amikor már belakta az ember, elkezd kicsit lassulgatni. 4 pont.

Stabilitás: Ez megint az optimalizáláson múlik, de általában nincs vele nagy gond. 5 pont.

Összesen: 15 pont

Pixel Launcher
Design: Lényegében ugyanolyan mint az elődje, leszámítva az appok elérését, ami tényleg jó. Ezért jár a 4 pont.

Funkcionalitás: Lényegében mint az elődje. 3 pont.

Sebesség: Na ebbe nem lehet belekötni. 5 pont.

Stabilitás: Ez is ott szokott lenni a szeren. 5 pont.

Összesen: 17 pont.

Samsung Experience
Hogy miért a Samsung felületével folytatódik a sor amikor nem tartozik a kedvenceim közé? Azért mert megérdemli, mert tényleg jó, már nem az a idegörlő mint a Touchwiz volt annak idején.

Design: Ebbe nem tudok belekötni. 5 pont.

Funkcionalitás: Alapvetően rendben van, és akinek elég a Google féle keresés, az ideképzelhet 5 pontot, nekem viszont 4 pont.

Sebesség: 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 19 pont.

LG UI
A másik koreai is lassan összekaphatná magát.

Design: Nem rossz, de a Samsung-é jobb. 4 pont.

Funkcionalitás: Nálam ez is csak 4 pont.

Sebesség: Egy kicsit kényelmes, de legalább folyamatos. 4 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 17 pont.

HTC Sense
Sajnos ez a másik véglet. Évek óta nem tud megújulni magával a gyártóval egyetemben.

Design: Csak mert jó a témázhatóság, jóindulatból kap 4 pontot.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: Hát, ennél láttunk már sokkal jobbat. 3 pont.

Stabilitás: Sajnos anno a One M7-emnél is előfordult, és most az új U12+-nál is vannak fagyások, ami egy több mint 200 ezer forintos telefonnál egyszerűen elfogadhatatlan! Ezért csak 3 pont.

Összesen: 14 pont.

Sony Xperia Launcher
A Sony régen amennyire iránymutató volt, mára semmi sem maradt ebből. Furcsának tartatom azt is, hogy a Sony a saját kamera rendszerével nem tud olyan képet készíteni, mint sok más gyártó, aki a Sony-tól vásárolja a szenzort. De ez egy másik sztori…

Design: A témázási lehetőség miatt 4 pont.

Funkcionalitás: Jóindulattal 4 pont.

Sebesség: Az hibátlan. 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 18 pont.

Huawei EMUI
Design: Témázható meg minden, de csak 4 pont.

Funkcionalitás: A gyors keresés megléte és kiváló működése miatt 5 pont.

Sebesség: 5 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 19 pont.

Meizu Flyme
Design: A különlegessége miatt egyértelműen 5 pont.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: Hihetetlen, de 5 pont.

Stabilitás: Anno az M3 Note-ommal sem volt baj, azóta pedig még jobb lett. 5 pont.

Összesen: 19 pont.

Xiaomi MIUI
Design: Nagyon jó a témázhatóság, ezért 5 pont.

Funkcionalitás: 4 pont.

Sebesség: A Flyme miatt csak 4 pont.

Stabilitás: 5 pont.

Összesen: 18 pont.

Összegzés:
Tudom a lista nem teljes, de nem is ez volt a cél. Nem maradt más hátra, mint megnézni a sorrendet, ezzel együtt mintegy győztest illetve győzteseket is hirdetni, bár a sorrendet nem véletlenül állítottam fel így:

1. Huawei EMUI
1. Meizu Flyme
1. Samsung Experience
2. Xiaomi MIUI
2. Sony Xperia Luncher
3. LG UI
3. Pixel Launcher
4. Launcher3
5. HTC Sense

Xiaomi MI A1 vs MI 5X: avagy egypetéjű ikrek, mégis mások

A Xiaomi 2017. júliusában mutatta be a MI 5X-et, egy korrekt középkategóriás phabletet dupla kamerával, ujjlenyomat olvasóval, Snapdragon 625-el, 64GB háttértár, 4GB RAM. Hivatalosan a kínai piacra szánt termék, így nem ismeri a B20 LTE sávot. Viszont a MIUI 9 felület Android 7.1.2 verzióval gyors, pörgős, a MIUI-s extrák pedig hibátlanul működnek. Mivel a telefonon Global ROM van, így teljes értékű magyar nyelvvel találkozunk.

Aztán szeptemberben jött a meglepetés, megjelent a Xiaomi MI A1, mely hardverileg ugyanaz mint az MI 5X, viszont ez a készülék az Android One program keretében készül, így a Google nyers android szoftverét futtatja. Egyedül a kameraszoftver, valamint az infra szoftvere a Xiaomi-é.

A negatív meglepetés már az első bekapcsolásnál kezdődik, amikor kiderül, hogy még csak nem is a Pixel Launcher fut a telefonon, hanem az őskövület Launcher3. Aztán a dolog fokozódik, amikor telefonhívásnál kiderül, hogy nem minden rendszerüzenet magyar nyelvű. Aztán folytatódnak a kellemetlenségek, amikor a zsebben lévő telefon csörögni kezd, majd kivételkor a főképernyőt mutatja a hívás képernyője helyett, mert hogy nincs benne a MIUI-ban olyan jól működő zseb mód, ami megakadályozza a zsebben történő akciókat. Nincsenek gesztusok, nem tiltható le az értesítési sáv legörgethetősége a zárképernyőn, és természetesen hiányzik az egy kezes mód is. És természetesen a funkció gombok nem programozhatók át. Pl. a MIUI-ban megadható, hogy a vissza gomb hosszú nyomásra bezárja az éppen futó applikációt. Nagyon hasznos tud lenni, hát itt erről is le kell mondani. Nem lehet, legalábbis nem érdemes lezáró gombokat alkalmazni, mert azt vagy adminisztrátori joggal alkalmazza, és akkor a feloldásnál nem működik az ujjlenyomat olvasó, vagy olyat használunk ami elsötétíti egyszerűen a kijelzőt addig, amíg a készülék le nem zár magától. Ennek ugye meg van az a hátránya, hogy addig is pörög a proci, valamint a kijelző az érintéseket továbbra is érzékeli.

Marad az android nyers felülete, testre szabhatóság, témázhatóság nélkül. Sokan úgy vélik, hogy azért jó az android nyers felülete, mert gördülékenyebb, mint a gyártók által felextrázott verziók. Ebben valóban lehet némi igazság, mely Antutu pontokban mérhető is, de használat közben általában nem látni a különbséget. Ami viszont lényeges, a kényelmi extrák megléte, vagy nem megléte. Ezek alapján én úgy gondolom, hogy az MI 5X még a B20 hiányával együtt is nyerőbb készülék, mint az MI A1, mert a hétköznapokban egyszerűen jobban használható.

LG Q6: Kategóriák nélkül

Amikor 2017. nyarán megjelent az LG Q6 készülék, lehetett sejteni, hogy nem mindennapi készülék. És ez igaz is, csak egy kicsit másként.

18:9-es képarányú, gyönyörű színekkel operáló 5.5″ kijelző egy 5″-os normál méretű mobilban. Fém ház, egész jó színválaszték. Ujjlenyomatolvasó ugyan nincs, viszont van arcfelismerés, ami ugyan lassabb, és nem is olyan megbízható mint az ujjlenyomatolvasó, de egész jól működik.

A telefon a középkategóriában próbál szerencsét, ehhez mérten egy kicsit kevés a Snapdragon 435-ös soc, de a 32GB háttértár, meg a 3GB memória, valamint a jól optimalizált szoftver elég jó kombináció.

A kamera picivel a kategóriaátlag feletti minőséget nyújt, a hangminőség inkább csak átlagos. A készülék hátulján található hangszóró viszont átlagon aluli. Nem hogy mély nincs, magas nincs, de abszolút nem tisztán szól. Nem is értem, ezt hol találta az LG.

A középkategóriás telefonok nagy részénél hiányzik az NFC, az egy sim-es M700N változatoknál ez meglévő extra, viszont aki dual sim-eset szeretne, az nem kap ilyet, az M700A-ban ugyanis nincs NFC, hiába írják a webshop-ok, hogy van. Viszont a dual sim képesség mellett is megmarad a microSD bővíthetőség lehetősége.

Szoftveres oldalon a készülék rendben van, szép grafika jellemzi, ráadásul egyszerűen témázható, valószínüleg bárki igényét képes kielégíteni.

Ami viszont kiábrándító, hogy a készülék hátlapja MIL-STD-810G hitelesítés ide vagy oda úgy karcolódik, hogy én még ilyet nem láttam. 1 nap alatt zsebben hordva olyan karcos lett a hátlap, mintha szikével karcoltam volna. Ezt az előszériás példányoknál korábban is tapasztalták tesztelők, az LG azt ígérte, hogy javítják a problémát. Jelzem nem sikerült. a Meizu M3 Note-om anno másfél év használat után a hátlapon semmi karcot nem mutatott, pedig azt nem kíméltem.

Összegzésként kár ezért a telefonért, nagyon jó kis készülék lehetne, de messze nem azért az összegért, amit elkérnek érte. És szigorúan kötelező a védőtok használata hozzá. Valójában nem nagyon lehet kategóriába sorolni, mert a kijelzője egy ligával feljebb is megállná a helyét, a harveres teljesítménye viszon inkább alább sorolja. A kamerás képességei nagyon jók, az ujjlenyomatolvasó hiánya viszont fájó. Tudom, az iPhone X-en sincs és az ennek a 4x-esébe kerül, de ez nem mentség. A hátlap minősége viszont kritikán aluli. Ilyet nem hogy a középkategóriában, de a belépő szinten sem engedhet meg magának egy gyártó sem.

A megjelenés óta aránylag sokat esett az ára, jelenleg 58.000Ft-tól megvásárolható, lassan elérve azt a kritikus összeget, amit már megér. Ez még mindig sok egy picit, ha hozzá számoljuk egy azonnali tok beszerzését is. Emiatt jelenleg sajnos nem tudom ajánlani senkinek sem.

Mobil operációs rendszerek

ÁTTEKINTÉS

A mobil operációs rendszererek az operációs rendszerek azon csoportja, melyeket elsősorban kézi eszközökre fejlesztenek pl. telefon, táblagép. Ez a trend mára már kissé megváltozott, de erről majd később.
Felépítésük általában nagyban hasonlít az asztali számítógépeken és laptopokon használtakéra, viszont ezek fejlesztésénél az egyszerűbb kezelhetőség, a vezeték nélküli kapcsolattartás és a multimédiás tartalmak kezelése az elsődleges szempont.

MOBIL OPERÁCIÓS RENDSZERT FUTTATÓ ESZKÖZÖK

Mobiltelefon: A mobiltelefonokban használt operációs rendszerek zárt rendszerűek, új alkalmazásokat általában nem lehet telepíteni rájuk. Némelyik futtatni képes Java alkalmazásokat egy külön elinduló Java keretrendszeren keresztül. A legismertebbek ezek közül a Nokia által fejlesztett S40, valamint a kínai eredetű telefonok tömkelegén futó MediaTek által fejlesztett MTK.

Kézi számítógép: Valamikor régen, amikor a telefonokat telefonálásra szánták, megjelentek a kézi számítógépek, vagy más néven PDA-k. Később ezeket felvértezték telefonos képességekkel, ezek lettek az XDA-k. Mai leszármazottaikat csak úgy hívjuk: okostelefonok. A legismertebb PDA-s operációs rendszerek a Psion által fejlesztett EPOC, Palm által fejlesztett PalmOS, valamint a Microsoft által fejlesztett Windows Mobile.

Okostelefon: A legelső ilyen operációs rendszer a Symbian OS, mely a Psion, Nokia, Motorola, Ericsson közreműködésével jött létre. Ma a legelterjettebb a Google féle Android, az Apple iOS, a Microsoft Windows Phone, és a BlackBerry (korábban RIM) BlackBerry OS.

Táblagép: Volt idő, amikor próbálták a gyártók külön fejleszteni a táblagépekre és az okostelefonokra szánt operációs rendszerüket, ennek köszönhetően született meg az Android 3.0, valamint a BlackBerry PlayBook OS. Mára ezek teljesen eltűntek.

MA HASZNÁLATOS OPERÁCIÓS RENDSZEREK

Google Android: Az első verziója 2007. november 5-én jelent meg. Google Android-nak emlegetjük, de valójában helytelenül, mert az Android operációs rendszert nem az Google fejleszti, hanem az Open Handset Alliance, melynek a Google-n kívün több mint 80 cég a tagja. Jelenleg az 5.1 verziónál járnak.
Az Android lényegében egy Linux kernelen futó Dalvik VM, ami egy Java virtuális gép. Ezen futnak (vagy nem az applikációk). Mivel a rendszer teljesen nyílt, ezért bárki fejleszthet hozzá alkalmazásokat. A multitasking addig működik, amíg a rendszer be nem zárja a háttérben futó folyamatot, mielőtt elfogy a szabad rendszermemória.

Apple iOS: Az első verziója 2007. június 27-én jelent meg az 1.2b1 verzióval. Ekkor még igazából nem volt neve, az iOS elnevezést 2008. március 6-án kapta, amikor az első fejlesztő készletet kiadták hozzá. Jelenleg a 8.2-es verziónál tartanak.
Az iOS szoros rokonságban van az aktuális Mac OS X-verzióval, mivel az XNU kernel egy változatát használja. A fejlesztőkészlet ugyan nyílt, de alkalmazást közzétenni csak az tud, aki iPhone Developer Program tag. Multitasking képességei korlátozottak.

Microsoft Windows Phone: 2010. októberében jelent meg a 7-es verzió. A korábbi verziókat még Windows Mobile-nak nevezték, utolsó verzója a 6.5-ös volt. Mivel a Microsoft teljesen újraírta a teljes operációs rendszert, ezért az lefelé nem kompatibilis. Jelenleg a 8.1 Update 2 a legfrissebb kiadás. A többfeladatos módot úgy oldották meg benne, hogy az alkalmazásnak van egy aktív és egy deaktív állapota. A háttérbe tett alkalmazás deaktiválódik, ilyenkor a rendszer egy képet rögzít róla. Az alkalmazás ide tér vissza, ha újra aktívvá tesszük. Memóriafogyás esetén a deaktivált alkalmazások sorra bezárásra kerülnek.

BlackBerry OS: Az első verzió 1999. januárjában jelent meg. A rendszert a 7.1-es verzióig csiszolgatták, majd QNX alapon elkészítették az új 10-est, melynek különlegessége, hogy Androidos alkalmazásokat is képes futtatni. Jelenleg a 10.3.1 a legfrissebb hivatalos verzió.
A BlackBerry 2010-ben vásárolta fel a QNX-et. A kernel stabilitását jelzi, hogy atomerőművekben használják. A BlackBerry ott tart a QNX fejlesztésével, hogy ma már az Audi, BMW, Mercedes, Toyota stb.. ezt használja az autós fedélzeti rendszer üzemeltetésére.
A BlackBerry OS 10 stabilitása a QNX-nek köszönhető. Mivel a rendszer tartalmaz Android futtató környezetet, így az androidra írt alkalmazások többsége hiba nélkül, sőt sok esetben gyorsabban futtatható rajta, mint egy valódi Android okostelefonon. A többfeladatos módja fejlett.

Tizen: Szintén egy Linux kernelre épülő operációs rendszer, ami viszont nem képes Android-os alkalmazásokat futtatni. A Samsung a Bada sikertelensége után nem adta fel, és 2012. január 1-én a LiMo Foundation-t átnevezve létrejött a Tizen Association. A rendszer első működőképes verziója 2012. április 30-án jelent meg. A fejlesztése jelenleg a 2.3-as verziónál tart, különlegessége, hogy a Samsung nem kizárólag okostelefonra tervezte a rendszert, 2014-ben már a Samsung okostévék is Tizen operációs rendszert futtatnak.

WebOS: A szebb napokat is megélt Palm 2009. januárjában indította útjára a Palm OS leváltására hivatott WebOS-t, mely szintén Linux kernelre épül. A HP hogy megszerezze a WebOS-t, 2010 áprilisában felvásárolta a Palm-ot, majd alig egy év után az egészet felszámolta. 2013. február 25-én az LG jogot vásárolt a WebOS felhasználására. Megszerezte a teljes dokumentációt, forráskódokat. A rendszert okostelefonokban nem használhatja, ezért az LG okostévékben, és okosórákban állította hadrendbe.

Firefox OS: Először 2012. februárjában mutatták be ezt a Linux kernelre épülő rendszert. Különlegessége, hogy HTML5-ben lehet alkalmazásokat fejleszteni rá, gyakorlatilag úgy, mintha egy weboldal lenne. Azóta folyamatosan fejlesztik, viszont csak néhány gyártó jelentett be vele okostelefont, így egyenlőre nincs elterjedve. Jelenleg a 2.1.0-ás verziónál jár.

Ubuntu Touch OS: 2011. október 31-én jelentették be először, hogy az Ubuntu platform mobilos verzióján dolgoznak. Végül 2013. október 17-én jelent meg az 1.0-s verziója. Jelenleg a BQ Aquaris E4.5 az egyedüli európában kapható okostelefon, amit ezzel a rendszerrel szállítanak. Az elképzelés az, hogy ami az asztali Ubuntu operációs rendszeren fut, az tud majd futni az Ubuntu Touch OS-t futtató telefonon is.

VÉLEMÉNY

BlackBerry OS – Véleményem a BlackBerry OS a legígéretesebb rendszer jelenleg. Van még mit csiszolni rajta, de a használata egyszerű, és stabil. Mivel az androidos alkalmazások külön rétegen futnak, így annak fagyása nem jelenti a telefon fagyását is. Az applikáció bármikor bezárható.

iOS – Alapvetően nem vagyok híve az Apple üzletpolitikájának, de a rendszer hibái ismeretében is el kell ismerni, hogy ott van az élmezőnyben a helye. Hogy van aki első helyre tenné? Szerintem ameddig az Apple úgy áll hozzá a szabványokhoz mint most, addig nincs előrébb hely.

Android – Ha nem lenne annyira erőforrás pazarló, mint amilyen, akkor akár előrébb is lehetne. Hát ha még stabil is lenne…

Windows Phone – Az új 8.1 Update 2 kiadás stabil, nagyon gyors. Vannak viszont olyan hiányosságai a rendszernek, amik nagyon kellenének. Ha a készülő 10-es változat befoltozza a hiányosságokat, akár még előre is törhet.

Tizen, WebOS – Az okostévék és okosórák korában ezekkel
már nap mint nap találkozunk, legfeljebb nem is tudunk róla. Ha egyéb készüléken is elterjednének, az nagyon jó lenne.

És a többi – A Firefox OS elképzelése nem rossz, csak későn érkezett a buliba, így a szép lányokat már mind elkapkodták. Az Ubuntu Touch OS-ből szerintem maximum réteg termék válhat. A többi, itt nem említett operációs rendszerekkel ugyanaz a baj mint ezekkel, nincs hely a piacon.

Operációs rendszerek: A kezdetektől napjainkig

Az operációs rendszer felépítése
Operációs rendszernek nevezzük azt az alapszoftvert, mely közvetlenül kezeli a hardvert, valamint a felhasználói felületén keresztül lehetővé teszi felhasználói programok futtatását.
Az operációs rendszerek felépítése alapvetően három részből áll:
Kernel – A rendszermag közvetlenül a hardverrel áll kapcsolatban
Alacsony szintű segédprogramok
Shell – A felhasználói felület, ami lehet szöveges és grafikus is
Léteznek operációs rendszerek, melyekben a kernel és a shell különválnak (pl. Linux), így lehetőség nyílik többféle kernelt, valamint többféle felhasználói felületet használni.

Történelem
1956: GM-NAA I/O – A világ első operációs rendszere, ami az 1954-ben megjelent IBM 704 számítógépre készült. A General Motors és a North American Aviation programozó készítették.
1959: SHARE Operációs Rendszer (SOS) – Lényegében a GM-NAA I/O továbbfejlesztése. Készítői a SHARE User Group, melyet 1955-ben alapítottak Los Angeles környéki IBM 701-es felhasználók.
1960: IBSYS – Az IBM a SHARE Operációs Rendszert alapul véve kezdte fejleszteni. Végül 13 verzió látott napvilágok, az utolsó 1963-ban jelent meg. Eredetileg az IBM 7090/7094 gépekre készült.
1964: OS/360 – Az IBM System/360 számítógépcsalád számára készített operációs rendszer. A rendszerre készített programok ugyanis a rendszer bármelyik számítógépén futtatható volt, ezáltal megszűnt az eddigi gép-orientáltság.
1966: DOS/360 – Az OS/360
1968: CP/CMS – Az IBM System/370 lényegében a 360-as gépcsalád továbbfejlesztése volt. A számára készített operációs rendszer a CP/CMS kompatibilis volt a korábbi OS/360-al, így az arra írodott programok futtathatóak voltak az új környezetben is.
1969: UNIX: A fejlesztését az a Ken Thompson végezte, aki egyike volt azoknak a programozóknak, akik 1964-től fejlesztettek egy Multics nevű rendszert, mely sok funkciójában úttörőnek számított. A Multics viszont hivatalosan soha nem készült el, ennek ellenére nagygépeken 2000-ig több helyen is használták. A Unix operációs rendszer ( mely eredetileg UNICS lett volna) első hivatalos verziója egy PDP–11/20 gépen futott, 1970-ben.
1970: TOPS-10 – A rendszert a DEC fejlesztette DPD-6 és -10 számítógépekre. A rendszer alapjai már 1964-ben is léteztek, akkor még csak monitor szoftverként működött. Folyamatosan fejlesztették. de a nevét csak 1970-ben kapta meg, az 5.01-es verzió megjelenésekor.
1974: CP/M – Ebben az évben jelenik meg az Intel 8080, az első igazán jól használható mikroprocesszor. Erre az architektúrára készül a CP/M operációs rendszer. Fejlesztője Gary Kindall a Digital Research Inc.-ben.
1979: 86-DOS – Mintha csak a CP/M másolata volna. Az operációs rendszert a Seattle Computer Products fejlesztette Intel 8086 rendszerű számítógépekhez. 1980-ban QDOS-nak keresztelik, majd így értékesítik.
1980: Apple Lisa – Az Apple még 1978-ban kezdte el fejleszteni a rendszert, mely végül 1980-ban az azonos nevű számítógépen látott napvilágot. Grafikus felülete volt, és olyan tulajdonságokkal rendelkezett, melyek nagyon előremutatóak voltak.
1981: MS-DOS – Az IBM 1980-ban bemutatja az ez első PC-t, melyhez szüksége volt egy új operációs rendszerre, ami egyszerű, olcsó. A cég a Microsoft-tal kötött megállapodást, mely korábban Basic fordítókat készített. A Microsoft gyorsan megvásárolta 75.000$-ért a QDOS licencét, majd továbbfejlesztve a szoftvert az IBM-nek kezdte licencelni azt PC-DOS néven.
1982: GEOS – Megjelenik a Commodore 64 számítógép, s hozzá a GEOS grafikus felületű operációs rendszer.
1984: MAC OS – Az ugyanebben az évben megjelent Apple Lisa 2-t egyszerűen átkeresztelték Macintosh 128k-ra, amikor bemutatták vele a Mac OS-t, mely első üzleti sikert jelentő operációs rendszer lett. 2001-ig fejlesztették a rendszert, majd leváltották azt.
1985: Windows 1.0 – Megjelenik az első Microsoft Windows verzió, mely nem önálló operációs rendszer volt, leginkább csak a DOS kiterjesztése. Sokban emlékeztet az Apple Mac OS termékére, emiatt a két gyártó pereskedett is egymással.
1987: OS/2 – A Microsoft és az IBM közös terméke, mely arra volt hivatott, hogy a DOS-t leváltsák vele. Ugyanebben az évben jelenik meg a Windows 2.0, valamint a Minix, mely egy ingyenes Unix-szerű rendszer.
1990: Windows 3.0 – A Microsoft kiadja a Windows 3.0 verzióját.
1991: BeOS – A BeOS kiemelkedő multimédiás képességeivel próbált utat törni magának. Eredetileg BeBox gépeken futott, de később készült a rendszerből Intel processzoron futó változata is. Ebben az évben kezdte fejleszteni Linus Torvalds a Linux rendszermagot.
1992: OS/2 2.0 – Az első, tisztán IBM-es OS/2 a 2.0 verzió volt. Az új grafikus felület (Workplace Shell) lett az első PC-s objektum orientált felhasználói felület. Ebben az évben jelenik meg a Windows 3.1 is.
1993: Windows NT, Debian Linux – A Microsoft megjelenteti a teljesen új kernelre épülő Windows NT-t, mely biztonságosabb és stabilabb mint elődei. Bár korábban is használható volt a Linux, de a Debian Linux volt az első, amelyik minden egybecsomagolva segítette a Linux használatát.
1994: OS/2 Warp 3.0 – Az igazi áttörés. Komoly erőforrásigénye volt, viszont képes volt Windows-os programok is futtatni.
1995: Windows 95 – Az első önállóan futni tudó Windows verzió.
1996: OS/2 Warp 4 – Az utolsó kiadás. Kér érte, mert hatalmas áttörést hozott az operációs rendszerek piacán. Az IBM a fejlesztést befejezte, a támogatást 2006-ban megszüntette.
1998: Windows 98 – Sok elemét a 95-től örökölte. Legsikeresebb verziója az 1999-ben megjelent SE verziója volt.
2000: Windows ME, Windows 2000 – Az utolsó nem NT kernelre épülő Wondows a ME volt. Otthoni felhasználóknak szánták, és bár a 98 SE-hez képest biztonságosabb és gyorsabb volt a használata, nem tudott elterjedni. A Windows 2000 bár üzleti felhasználásra készült, az otthoni felhasználók is jobban kedvelték stabilitása miatt.
2001: Mac OS X, Windows XP – Az Apple sereghajtóból egyből az élvonalba került. Unix családba tartozó rendszermag, új, látványos kezelőfelület, felülmúlhatatlan stabilitás. A Windows XP gyakorlatilag a Windows 2000 továbbgondolása, és bár a Microsoft legsikeresebb terméke, technikailag a Mac OS X jóval felette áll.
2007: Windows Vista – Hosszú halasztások után megjelenik a Vista, melyet a szakemberek, valamint a felhasználók többsége a Microsoft egyik legkiábrándítóbb Windows családjának ítélte.
2009: Windows 7 – A Windows 7 rengeteg újítással érkezett. Több ismert cég kijelentése szerint a Windows 7 egy álruhába öltöztetett Vista, melyet kicsit feljavítottak, használhatóbbá tették.
2012: Windows 8 – Teljesen új fejlesztési irányba fogott a Microsoft. Megpróbálja összehozni az asztali élményt a mobilitással.
A lista természetesen nem teljes. Nem esett szó például szerver operációs rendszerekről, és nem volt szó mobil eszközökre fejlesztett rendszerekről sem. De ha igény lesz rá, nekifutok annak is.