2018. augusztusában amikor megjelent a sajtó néhány kifogással élt vele szemben, pl. külsőleg nem sok minden változott az elődhöz képest, valamint az elszaladt árazás főleg a 8/512-es csúcsmodellé, túl a 400 ezren.
Mostanra viszont a Note 9 beesett 200 ezer alá. Na jó, ez csak a 128GB-os változat, viszont legalább még néhány helyen kapható. Persze, felvetődhet a kérdés, hogy ugyanennyiért megvehető a Note 10 Lite is modernebb külsővel, ugyanezzel a chipszettel. Akkor miért ne azt inkább?
Nos, valóban vannak érdemei a 10 Lite-nak, pl. kompaktabb, képernyőbe épített ujjlenyomat olvasó, háromtagú hátlapi kamerarendszer, 4500mAh-s akku.
A Note 9 viszont rendelkezik IP68 tanúsítvánnyal, írisz szkennerrel, sztereó hangszórókkal, valamint vezeték nélkül is tölthető a 4000 mAh-s akku. Ja, és persze van Dex, ami a 10 Lite-ból kimaradt. Tartozékokkal is jobban áll; van egy jó minőségű AKG headset a dobozban, valamint USB-C – USB-A adapter. Így aztán akár pendrive, akár usb-s lan hozzá csatlakoztatható.
Bár régebben volt szerencsém Samsung telefonokhoz, igazán sosem kedveltem őket. Viszont a OneUI felülettel olyan csomagot alkottak, ami minimum megsüvegelendő. Jelenleg a OneUI 2.1 elérhető mindkét készülékre, és jó eséllyel együtt is frissülnek majd ez után is. A Samsung OneUI felülete tényleg jó.
A vízállóság nálam ugyan nem szempont, a hátlapi ujjlenyomatolvasót viszont nem szeretem. A sztereó hangszóró nekem fontos, bár meglennék nélküle is. A vezeték nélküli töltés nem szempont, bár így utólag tényleg kényelmes. A Dex viszont valóban jó. Ezért aztán én a Note 9-re tettem a voksomat, és nem bántam meg.